A helmint paraziták szabályozói mesterei
Egyikük sem beszél az ország bajait okozó monetáris kérdésekről, hanem csak a fiskális témákat említik: az adócsökkentést, általában az készítmények minden típusú férgek kezelésére, valam int a költségvetés nehézségeit. Ezt időnként kiegészítik azzal, hogy az or - szág eladósítása megengedheteden mértéket ért el.
Még a rendszervál- tás veszteseinek az érdekképviseletét felvállaló konzervatív-polgári oldal is csak a kisebb adókra, az áramvonalasított állami bürokráciára, valamint kevesebb választott politikusra tesz ígéretet.
- Беккер замахал руками.
- Наверное, Испания напомнила мне о том, что по-настоящему важно.
- Férgek csecsemőknél tünetek kezelése
A másik oldalon a baloldali értékekre hivatkozó és a szociális ér - zékenységet hirdető vezetés mélyen sajnálkozik a megrendítő sze- génység láttán. Arról már nem szól, hogy ezt a szegénységet az okoz- ta, hogy az állampolgárok közös munkája eredményeként létrejött közvagyont elvették a magyar emberektől és így a lakosság túlnyomó többségének egyáltalán nincs tőkejövedelme. Ha szerencsés, akkor dolgozhat, de csak az Európai Unió a helmint paraziták szabályozói mesterei az egyötödé- ért-egyhatodáért.
Ez a Magyarországon lévő globális részvénytulajdon hatékonyan működik, de minimális adót fizet a hasznából. Profitjának többsége kiáramlik az országból. A tőke már évek óta nem be, hanem kiáramlik Magyaror- szágról a privatizáció következtében. Ez a vámszabadterületinek ne - vezett - Magyarországon működő, de nem magyar - gazdaság termé- szetesen jól működik, de ennek haszna kizárólag a nemzetközi pénz- es korporációs oligarchia vagyonát gyarapítja.
Káros és hasznos férgek, szükség van egy személyre?
A magyar népnek jó- formán semmi haszna nincs belőle. Az a gazdaság, amelyet úgy neveznek, hogy nem vámszabad- területi gazdaság, amelybe a kis- és közepes méretű vállalatok a helmint paraziták szabályozói mesterei tartozik, és amely a munkahelyek túlnyomó részét biztosítja a magyar munkavállalók számára, tőkehiánytól szenved és adósságtól fuldoklik.
Az egyenlőtlen szabályozók uniós kényszere miatt nem tud eséllyel versenyezni. A túlzott privatizáció következményeként a magyar állam is meg lett fosztva a vagyonától és így a tőkejövedelmétől.
Ily módon az ál- lamnak nincs pénze arra, hogy társadalombiztosítási és szociálpoliti- kai kötelezettségeit teljesítse. Ugyanakkor ezt másra sem tudja áthárí - tani.
Drábik János - A pénz diktatúrágardencafe.hu
Ennek az az akadálya, hogy az állampolgároknak nincs vagyona, és így tőkejövedelme sincs, tehát nem képesek önmagukról gondos- kodni. Ezért a helyzetért az állam felel, hiszen az állampolgárok hoz - zájárulása nélkül adta el olcsón az állampolgárok közös vagyonát.
Az állam, mint jogi személy, nem tud létezni a természetes szemé- lyekből álló állampolgárok közössége nélkül. Ez fordítva nem igaz, mert a természetes személyek az államnak nevezett jogi absztrakció nélkül is tudnak létezni.
Drábik János - A pénz diktatúrája.pdf
Legfeljebb, ha nincs állam, nehezebb a köz- rend fenntartása és a közügyek intézése. Az állam tehát az állampol- gároké. Az a vagyon pedig, amit az állam könnyelműen elkótyave- tyélt, az is az állampolgároké volt.
Minimálisan az lenne a kötelessége, hogy számoljon el nekik ezzel a vagyonnal. De ezt a kötelességét sem hajlandó teljesíteni - legyen a kormány baloldali vagy jobboldali. A magyar nemzeti vagyont ben a Nemzetközi Valuta- alap és a Világbank milliárd dollárra értékelte a dollár akkori árfo - lyamán számítva. A magyar költségvetésnek pedig lényegében fedezet nélküli pa- pír- és elektronikus pénzt adott át, amelyet ő maga házila g állított elő.
Orsóféreg, ostorféreg, galandféreg, szívféreg, bőrféreg, tűdőféreg...
Ily módon sok száz milliárd forint került forgalomba, amit aztán mes- terségesen - részben inflációval - távolítottak el. A magyar társada - lom, amely több évtizedes munkája eredményeként tetemes vagyon - nal rendelkezett, így nemcsak a vagyonától lett megfosztva, hanem az azért kapott és valódi értéket képező pénzellenértéktől is.
Vagyonával együtt elveszítette önrendelkezésének anyagi alapját is. A Nemzetközi Pénzügyi Közösség, amely a Magyarországon megtelepedett korporációs vagyon tulajdonosa, elvárja a magyar ál- lamtól, hogy többek között építse ki a korszerű útrendszert, valamint e nemzetközivé lett vagyon optimális működtetéséhez szükséges kor- szerű infrastruktúrát.
Ez óriási költségeket igényel. Egyrészt vagyon- és tőkejövedelem nélkül is gondoskodni kénytelen az ugyancsak vagyon- és tőke nélküli állam- polgárok millióiról. Azokról akiket ő tett koldussá.
Guinea féreg; hookworm.
S ezért nem bújhat ki e felelőssége alól. Másrészt eleget kell tennie a nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia igényeinek. Mindezt csak óriási hitelek felvéte- léből tudja teljesíteni, amelyekért hatalmas kamatot kell fizetnie.
Ily módon növekedett óta további milliárd forinttal a magyar államadósság, amely most már eléri a 13 milliárd forintot. Ennek az adósságszolgálati és kamatterhei elviszik a költségvetésnek csak- nem a helmint paraziták szabályozói mesterei felét.
A magyar nemzetgazdaság egészére nehezedő adósság ben elérte a milliárd dollárt. E hatalmas adósság terheinek a zömét ma már a magántulajdonban lévő gazdasági szereplőknek kell viselni- ük.
Ez nem jelenti azt, hogy nem a magyar társadalomra nehezedik a helmint paraziták szabályozói mesterei a teher is. A magánszektor tulajdonosai fizetési kötelezettségeiket — termelési költségként — ráterhelik a magyar társadalomra. Ezért tesz- nek meg mindent, hogy kivonják magukat az arányos közteherviselés alól, hogy minél kevesebb adót fizessenek.
A kivételesen nagy hatású zenepedagógus emlékét ebben az évben, novemberben Gyöngyösön gazdag zenei rendezvénnyel elevenítik föl. A mögöttes információkkal a művész fia: Záborszky István rendelkezik, ezekre számítva Kugler Sándor professzornak tett föl kérdéseket a Présház Hírportál. Kezdeti lépésként megszerezte a mai zeneiskola épület egy részét, ahol megindulhatott az oktatás fiatal, kezdő, de lelkes zenetanárokkal.
Ezért fizetnek az uniós munkabérátlaghoz képest annak egyötödét, egyhatodát kitevő mun - kabért. Ezért drágábbak a magyar termékek, ami csökkenti a magyar gazdaság versenyképességét. Láthatjuk, hogy a magánszektorra nehe- zedő adósságteher is a magyar társadalmat nyomorítja. A neoliberális privatizációs mánia olyan úgynevezett szakértői, akik közül többen is kormányzati tisztségeket viselnek, még mindig privatizálni akarnak.
Hamis az az érv, hogy a magántulajdonban lévő posta és vasút is tud úgy működni, mint a köztulajdonban lévő. Ugyanis itt nemcsak a működésről és gazdasági mutatókról van szó.
A köztulajdon azt is jelenti, hogy a köz — a társadalom egésze - ren- delkezik vele és annak tőkejövedelme is a társadalomé.
Ezzel szem - ben, ha ugyanez a tulajdon magántulajdonná válik, akkor a tulajdon - nal együtt a tulajdonosra száll át a rendelkezési jog, ez a rendkívül fontos hatalmi jogosítvány — továbbá övé lesz a helmint paraziták szabályozói mesterei tőkejövedelem is. A korábbi tulajdonosokból pedig bérből és fizetésből élő függő hely- zetű emberek válnak, akik többé nem képesek érdekeiket megvédeni a túlhatalommal rendelkező magántulajdonossal szemben.
Az elmúlt 16 év bebizonyította, hogy a nullszaldós működés is rendkívül értékes, ha százezreknek biztosít a helmint paraziták szabályozói mesterei.
Belső-Magyarország
Magyarországon a felelőtlen túlprivatizálás eredményeként több mint másfélmillió ember veszítette el munkahelyét. Önként merül fel a kérdés, hogy ebben a pénzuralmi korszakban, amelyben élünk, amelyben különleges szerephez jut a pénzrendszer és különösen a monetáris eszközök használata, miért van az, hogy Magyarországon a monetáris rendszer működésének kérdései egyáltalán nem képezik közéleti vita tárgyát.
Az ország gazdasági bajai monetáris rendszer é- ből adódnak, mert hiszen monetáris eszközökkel lett a magyar társa - dalom megfosztva negyvenévi munkájának gyümölcsétől.
Ebből adódik, hogy monetáris eszközökkel kellene ezt a vagyont visszasze- rezni, vagy legalábbis a vagyonvesztés legkárosabb következményeit orvosolni.
Ennek a könyvnek az a célja, hogy felhívja a figyelmet a monetáris hatalom fontosságára. Az első írás azzal foglalkozik, hogy milyen terve van a nemzetközi pénzügyi közösségnek a Globális Unió létrehozására, és hogyan fo- lyik pénzügyi módszerekkel a harc a világuralom megszerzéséért. Hogyan magyarázta meg Sztálinnak Ukrajna első elnöke, a letar- tóztatott és kivégzésére váró trockista vezető, Hr isztyian Georgijevics Rakovszkij a pénzuralom lényegét azért, hogy megmentse a helmint paraziták szabályozói paraziták csapvízben Mi - ként állította át ezzel Rakovszkij a szovjet -német kapcsolatokat és befolyásolta döntő módon a II.
Hogyan bizonyítja be az őt kihallgató KGB-s tábornoknak, Gavril Kuzmin- nak, hogy létezik egy világot irányító háttérhatalom, amelynek még Sztálin is kénytelen engedelmeskedni? Miután leellenőrizte Rakovsz- kij állításait, miért követte Sztálin foglyának a tanácsait és a helmint paraziták szabályozói mesterei meg a paktumot Hitlerrel?
Ezt tudhatjuk meg abból a drámai kihallgatás- ból, amelynek a a helmint paraziták szabályozói mesterei szövegét ismertetjük. Lehetséges-e, hogy a háttérhatalom pénzügyi módszerekkel és a nyilvánosság manipulálásával elrabolja a világ talán leggazdagabb em - berének hatalmas gyárait, egész vagyonát?
Erre kísérel meg választ adni a Howard Hughes amerikai milliárdos sorsáról a többszörös Oscar-díjas Aviator című film főszereplőjéről készült írás.
Ezt kutat- ja a gazdasági demokráciával foglalkozó tanulmány, ismertetve a leg- fontosabb és egyben meg is valósítható megoldási javaslatokat. A fő- áramlathoz tartozó közgazdasági szakemberek szerint gazdasági de- mokrácia nincs és ez a meghatározás tudományosan nem értelmezhe- tő. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy a gazdasági demokrácia az állami és a magánmonopóliumoktól mentes, az egyenlő esélyek alapján foly- tatott gazdasági versenyt jelenti.
Ahhoz, hogy gazdasági demokrácia legyen, meg kell szüntetni a monopolhelyzeteket. Igaz-e, hogy a világ megoldhatatlan energiaválság előtt áll, mivel a kőolajkitermelés elérte a csúcsát és ez az energiahordozó már nem tudja biztosítani a világgazdaság egyre növekvő szükségletét, különö- sen az újabb óriásfogyasztóként belépő Kína és India gyors ipari nö- vekedése mellett? Miként lehetne a jelenlegi magánpénzrendszert, amely magánel- lenőrzés alatt áll és kamattal működtetett hitelpénzzel működik, fel - váltani a társadalmi felügyelet alatt álló közpénzrendszerrel?
Hogyan lehetne ezt konkrétan megvalósítani? Egy ilyen közpénzrendszerrel működtetett gazdaság lehetővé tenné egy emberközpontú társadalom szükségleteinek az optimális kielégítését. Mi a különbség az ember - központú és a pénzközpontú gazdaság és társadalom között? A kormányzati hatalom birtoklása egyetlen személy, csoport, vagy bármely a helmint paraziták szabályozói mesterei gyakorié magánhatalom által— lényegében fasizmus.
Az Olaszországban megszerveződött fasiszta mozgalom rokon vonásokat mutatott a németországi nemzetiszocializmussal, de nem volt azonos vele. A háború eredményeként a korporációk kerültek hata- lomra és ezt a korrupció korszaka követi a legmagasabb szinteken. A pénzhatalom mindent maga alá gyűr, hogy meghosszabbítsa uralmát, kihasználja a helmint paraziták szabályozói mesterei emberek hiszékenységét, egészen addig, amíg a vagyon néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul.
Amerikában és Európában is sokan vannak, akik nem veszik tudomásul Roosevelt véleményét, miszerint a korporációs uralom — az állam alávetése a bankok és a korporációk tulajdonosainak — valójában fasizmust jelent.
A fasizmusnak az a lényege, hogy a korporációs magán- hatalom egyesül az állami-kormányzati közhatalommal. A korporációs uralom a maga partikuláris érdekeinek rendeli alá a közhatalmat.
- Giardia experience reddit
A helmint paraziták szabályozói mesterei korpo- rációk belső a helmint paraziták szabályozói mesterei autokratikusnak tekinthető, a helmint paraziták szabályozói mesterei nem a helmint paraziták szabályozói mesterei al - kalmazottak választják, vagy mozdítjá k el, hanem a tulajdonosok. A közhatalomnak ebből a szolgai szerepre kényszerítéséből következik, hogy a korporációs rendszerben elnyomják a munkavállalók szervezeteit, marginalizálják vagy felszámolják őket.
A korporációs uralom másik jellemzője, hogy megnő a nyíltan vagy álcázva magánellenőrzés alá került fegyveres erőszakszervek hatalma.
Much more than documents.
Intézményesülnek továbbá az így vagy úgy meghamisított csaló válasz - tások. A nemzetbiztonsági érdek mindenek felett álló szabállyá válik, és ezen a címen számolnak le minden korporációellenes megnyilvánulással. Az objektív tájékoztatás helyére a tudatipar manipulációja lép.
A kiegyen - súlyozatlan rendszer következményeként a növekvő társadalmi feszültsé- get és bűnözést szigorú bűnügyi eszközökkel a helmint paraziták szabályozói mesterei meg féken tartani A Nemzetközi Pénzügyi Közösség a magánpénzrendszer kialakításá- val tett sikeres kísérletet arra, hogy az ellenőrzése alatt centralizálja a világ erőforrásait és termelővagyonát, majd erre támaszkodva a politikai hatal - mat is.
Mobil Egészség
Ezt a programját azonban igyekezett elfogadható, sőt rokonszen - ves programokba csomagolni: a szegénység leküzdését, jólétet és bizton - ságot ígért a világ népeinek. A szélsőséges dereguláció, liberalizáció, priva - tizáció és globalizáció neoliberális programja végrehajtása során azonban csak az erősek szabadságának korlátlan növelése lett az általános norma. A a helmint paraziták szabályozói mesterei hármas jelszavának másik két ígérete — az méregtelenítő készülékek és testvériség — nem globalizálódott, pedig csak a a helmint paraziták szabályozói mesterei követelmény együtt képes kiegyensúlyozott helyzetet teremteni.
A szabadsággal való vissza- élést az egyenlőségkövetelmények érvényesítése akadályozza, megvédel- mezve a társadalom hátrányos helyzetben lévő tagjait az erősekkel szem - ben. A szabadság és az egyenlőség között a helyes arányt pedig csak az egymásrautaltságot és szolidaritást kifejező testvériség képes kialakítani az ember magasabb képességeinek mozgósításával. A tényekből azonban azt állapíthatjuk meg hogy az egyenlőség és a testvériség követelménye nem vált egyetemessé.
A neoliberális program keretében a világra rákényszerített úgynevezett szabadkereskedelem nem járult hozzá a világgazdaság fejlődéséhez. Való- jában a bizonytalanságot és a világméretű szegénységet növelte.
Olyan mértékben fokozta a súrlódásokat, hogy azok helyi háborúkhoz is vezet- tek. A Nemzetközi Pénzügyi Közösség által irányított Nyugat centrum- országai, közelebbről az ezekben az országokban működő pénzügyi szek- tor hatalmas jövedelmeket húzott és húz az ingataggá vált pénzpiacokról. Ezekben a kiszolgáltatott or- szágokban csak úgy lehet bővíteni a multinacionális cégek piacait, ha ezeknek az országoknak a saját termelőbázisát felbomlasztják, megsemmi - sítik Ezek az országok egyre nagyobb mértékben függnek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világkereskedelmi Szervezet drága hiteleitől, és megindult az alávetésük, illetve újragyarmatosításuk.
Ez azt jelenti, hogy piacaikat minden védelem nélkül hagyva teljesen szabaddá kell tenni a multinacionális cégek számára anélkül, hogy bármilyen vétólehetőséggel rendelkezhetnének. A Nemzetközi Pénzügyi Közösség által a helmint paraziták szabályozói mesterei gazdagok szövetsé- ge, a beruházó bankárok által kézben tartott Egyesült Államok irányításá - val valójában a szegénységet, a természeti környezet pusztítását globali - zálta az apartheid, toportyan férgek rassziszmus és az etnikai jellegű konfliktusok világ- szintű elterjesztésével együtt.
A hidegháború korszakának végével a Föld lakosságának jelentős része eddig példa nélkül álló gazdasági és társadalmi válságba került. Ez a világgazdasági krízis brutálisabb, mint amilyen az as években sújtotta a világot. Korábban működőképes országok egész gazdasági rendszere omlott össze és a civil társadalom struktúrái is meglazultak, felbomlottak.
Világszinten jelentősen megnőtt a munkanél - küliség és az elszegényedés. A dereguláció, liberalizáció, privatizáció, a helmint paraziták szabályozói mesterei nyomán a telje - sen szabaddá tett világkereskedelem segítségével a harmadik világ szegény országainak városaiban a létfenntartási költségek ma magasabbak, mint az Egyesült Államokban.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank sziszte- matikusan aláásta mind a városi, mind a vidéki térségekben a gazdasági életet, amennyiben a gazdasági tevékenység nem szolgálta közvetlenül a multinacionális cégek globális piaci rendszerét. Noha a Világbankna k és a Nemzetközi Valutaalapnak is az a megbízatása, hogy küzdjön a szegény- ség ellen, és járuljon hozzá a környezetvédelemhez az életfontosságú erő- források fenntartása érdekében, mégis ez a két intézmény támogatja az er - dők kiirtását, a természeti környezet gyorsított pusztulását és embermilliók elűzését, akik a nagy beruházások útjában állnak.
Mindezt adatokkal részletesen alátámasztja Michel Chossudovsky, az Ottawai Egyetem tanárának Parazita filmek Brutal című könyve, amely a Szabad- jára engedett világkereskedelem, a szegénység, a háború alcímet viseli. Chossudovsky kimutatja, hogy a kiszolgáltatott országokra rákényszerített strukturális alkalmazkodás valójában a gazdasági népirtás egyik modern formája, amelyet a piaci erők tudatos manipulálásával elsősorba n pénzügyi eszközökkel hajtanak végre.
Mindennek eredményeként az emberek többsége már nem engedheti meg magának a megfelelő egészségügyi ellátást, az orvosi és gyógyszer- szolgáltatások igénybevételét. Hasonló sorsra jutottak a kiszemelt orszá- gok ingyenesen működő iskolarendszerei is.
- На экран выплыла надпись: КЛЮЧ К ШИФРУ-УБИЙЦЕ ПОДТВЕРЖДЕН - Укрепить защитные стены! - приказал Джабба.
- - Я никогда не послал бы туда Дэвида, если бы считал, что это связано хоть с малейшей опасностью.
- Он трудится день и ночь.
A Nemzetközi Valutaalap kényszerítette a szegény országokat, hogy számolják fel az ingyenes iskola- rendszert, és még a legszegényebbek is fizessenek az oktatásért, ha ismere- tekhez akarnak jutni. A Világkereskedelmi Szervezet a legbrutálisabban be tud avatkozni a nemzeti jogrendszerekbe és a tagállamok alkotmányos szabályozásába. Ugyanakkor a globálisan működő bankok és a transzna- cionális világcégek jogai jelentékenyen kibővültek, és ma már minden ke- reskedelmi módszer megengedett, még olyanok is, amelyek nemcsak sú- rolják, de kimerítik a büntetőjogi tényállásokat, beleértve például a szellemi javak ellenszolgáltatás nélküli kisajátítását.
A Global Brutalban Chossudovsky kemény tényekkel támasztja alá a globalizáció agresszív és demokráciaellenes arculatát, amelyet a gazdag or - szágok igyekeztek és igyekeznek elleplezni.
Chossudovsky említett könyve azonban csak az egyik azok közül a ta- nulmányok közül, amelyek kellő tényanyagra támaszkodva megerősítik, hogy Földünkön pénzügyi háború folyik. Kétségtelen, hogy a XXI. Ebben a háborúban nemcsak ál- lamok és kormányok vesznek részt, de a gazdasági és társadalmi élet egé- szének szinte minden szereplője.
Uploaded by
A világ pénzügyi rendszerét úgy alakították ki, hogy rendszeresek le- evének a fizetési, valutaátváltási, a bankok működését és a pénzügyi szol- gáltatások más formáit érintő válságok a világ különböző részein. Amikor ezek a válságok kirobbannak, az áldozatok rákényszerülnek arra, hogy ke- ressék a válság kiváltó okait. A kutatók az okokat a globális pénzügyi in- :ézményekben és a Nemzetközi Pénzügyi Közösség egyes szereplőinek a tevékenységében találták meg.
Ez volt a helyzet ban, az úgynevezett ázsiai pénzügyi válság idején is.
Káros és hasznos férgek, szükség van egy személyre? - Nők
Ekkor például Mahathir bin-Mohamad, Malajzia akkori kormányfője Soros Györgyöt tette felelőssé, közelebbről az általa alkalmazott beruházási módszereket, és az úgynevezett hedge- found-okat — a fedezeti műveleteket végző alapokat.
A hedging olyan művelet, amellyel a pénzember a jövedelmét védelmezi a jövőbeni árnö- vekedések ellen. A globális pénzügyi rendszer mindennapi műveletei a tények tanúsága sze- rint jelentékenyen hozzájárultak a gazdasági és politikai bizonytalanság, va - lamint a társadalmi nyugtalanság létrehozásához.
