Egy jó reggeli kávé mellett mindegy mi a téma. Akár még a Swarovski ékszereket forgalmazó webáruházakat is megtárgyalhatjuk

Életemben régóta játszik szerepet a kávézás illetve annak a kultúrája. Mielőtt még fiatalon rákaptam volna a dologra az egyik legnagyobb ellenzője voltam, bár ez gyerekként szerintem tipikus dolog, aligha vagyunk túl sokan, akik már a születésünktől kezdve többet látunk bele ebbe a szokásba, mint anya és apa unalmas reggeli és délutáni szertartását, velem legalábbis tipikusan ez volt. Aztán egyszer megittam az első csésze kávémat egy iskolai vizsga előtt és onnantól teljesen megváltozott a véleményem. Nagyon kellemesen felpörgetett, bár a vizsgán bemutatott teljesítményemet emiatt inkább a hiperaktív, semmint a jól felkészült jelzővel lehetett értékelni, de mindegy is volt, én jól éreztem magamat és a vizsga jegye is tökéletes volt ettől függetlenül. Ezután aztán egyre jobban rászoktam a dologra és a napjaim részévé vált. Idővel már rendszeresen megittam egyet délutánonként vagy épp reggel ha volt rá időm. Aztán érettségire kissé túl sok is lett a dologból. Elég sokat ittam és mértéktelenül, hiszen majdnem két hónapig nem volt semmi más időtöltésem mint készülni, ezt pedig muszáj volt feldobnom valamivel. Adta magát a dolog, hogy a kávé alkalmas erre a célra, hiszen amellett, hogy szuper, pihentető érzés leülni eggyel és megiszogatni még fel is pörget. Így aztán abban az időszakban elég sokat ittam, túlzottan is, úgyhogy majdnem egy éves kihagyás következett, mígnem nagy városba és egyetemre nem kerültem, itt aztán újra belekezdtem, hiszen az életmód itt tökéletesen alkalmas volt arra, hogy egy kis kávéval pörgessem tovább a dolgot. Ráadásul melózni is kezdtem, ami aztán tényleg igényelte, hogy az ember kicsit jobban rá legyen szorulva némi doppingszerre. Szerencsére másodjára már megtanultam mértéket tartani, ami ráadásul egyrészről nagyon harmonikussá tette a mindennapjaimat, másrészről mindig jó érzés ha az ember meg tud oldani egy ilyesfajta fogyasztási problémát.

Külön történet emellett, hogy Budapesten már a kávéházi kultúra is egészen más. Ahonnan én jövök legjobb esetben egy-két pékségbe betérve tudsz kávét inni, de a minőségre ott nem igazán adnak. Illetve, de csak nem éppen összehasonlítható azzal, amit igazi kávézóban kapsz, erre kiképzett barisztáktól. No persze, ez egyáltalán nem reklamáció, de alighanem el kell fogadjuk ezt a tényt. Szóval megszerettem azt, hogy ott bent ücsörgök, közben mondjuk dolgozok a gépemen, ha olyan napom van, hogy már ott belekezdenék, esetleg csak beszélgetek pár ottani ismerőssel. Zenészként sok emberrel van legalább egy kis kapcsolatom, ami különösen jó ha az ember egy kis társaságra vágyik egy kávézóban és nem érdekli egyáltalán, hogy kivel és miről beszél. Így történhet meg az is egész gyakran, hogy olyan tőlem alapesetben távolabb eső témákat is szépen boncolgatunk órákon át, mint a Swarovski ékszereket áruló legjobb webáruházak. Pont ezt a spontaneitást szeretem benne, amikor bármiről beszélhettek, de nem is ez a lényeg, csupán csak az, hogy egy közösségi élményben legyen részed vagy éppen ne érezd magad egyedül. Egy ideje már ez a tökéletes módja számomra a napom kezdésének. Reggel egy kávé utána pedig vagy megyek be az egyetemre vagy mostanában már egyre gyakrabban próbálni, hiszen a zenekar a legfontosabb, szóval igyekszem a kávézóban megszerzett reggeli lendületemet elsősorban abba az irányba terelve felhasználni, ahol úgy érzem a legnagyobb szükségem van minderre.

Szóval összességében nagyon sok jót mondhatok erről az életvitelről. Mindig is szerettem volna elérni, hogy megtehessem azt, hogy a napjaimat egy nyugodt kávézással kezdhessem és bár viszonylag sok időmbe telt ezt kimelózni magamnak, de mára őszintén mondhatom, hogy megoldottam a problémát.