Férgek nyelvi változatai

Ollyan vagyok, mint az árva, Isten legyen jókkal áldva. Akik azt állítják, hogy ezek férgek nyelvi változatai -va, -ve igeneves kifejezések a latinos -tattatik, -tettetik; -tattatott, -tettetett formákból keletkeztek, azok nem tudják megítélni, hogy valamely nyelv milyen mondattani formákat vehet át egy másik nyelvből. Negyedszer, a magyarhoz legközelebb álló vogul és osztják nyelvben is megtaláljuk a létigével alkotott határozói igeneves szerkezetet.

Ráadásul az osztják nyelvben még az alkotó elemek is hajszálra ugyanazok, mint a magyarban. Az osztjákban a határozói igenév képzője a -mán, amely ikertestvére a magyar -ván, -vén igenévképzőnek. A magyar nyelvből a -mán igenévképző kiveszett, de megmaradt a vele azonos eredetű -mány, -mény főnévképző tartományamely a -vány, -vény főnévképzőnek ma is egyenrangú párja.

Ide iktatok egy osztják határozói férgek nyelvi változatai szerkezetet: lavem halmán ol, magyarul: lovam halván van, vagyis: meg van halva. Ezek után önként vetődik föl a kérdés: hogyan történhetett meg, hogy erre az ősi szerkezetre a különféle rendű és rangú nyelvművelők mégis rásütötték a germanizmus bélyegét? Helminthiasis teszt egyáltalában nem vállalkoztak. Elég volt ennyit kijelenteni: ezt latinul is így mondják - tehát latinizmus, ezt férgek nyelvi változatai is így mondják - tehát germanizmus.

SZEPESY GYULA: NYELVI BABONÁK

Eleinte inkább csak férgek nyelvi változatai szavakkal törődtek, de a szavak után fokozatosan a szólások, kifejezések, filo platyhelminthes classe monogenea, szerkezetek kerültek sorra. Így rótták meg többek között - a sok ezerből néhány példát kiragadva - ezeket: hangsúlyozni 'akzentuieren'; tanulmányozni 'studieren'; minden ok nélkül 'ohne jede Ursache'; szeretetreméltó 'liebenswürdig'; stb.

Már csak az hiányzott, hogy például a kő szavunkat is a germanizmusok közé sorolják avval az érveléssel, hogy a német-magyar szótárban a német Stein szó jelentéseként ezt találjuk: kő. Az idegenkutatás tobzódását sokan kifogásolták. Mert a nyelvi eszközök, elsősorban a szavak eredetének vizsgálata sok szempontból előmozdíthatja ugyan a férgek nyelvi változatai fejlődését, de a kifejezések, szólások, vonzatok több-kevesebb hasonlóságának férgek nyelvi változatai céljából végigpásztázni, gereblyézni, rostálni a körülöttünk élő összes népek nyelvét, és esetleg csak megközelítő, csupán látszólagos egyezés, hasonlóság alapján ráolvasni a magyar nyelv kifejezési eszközeire az idegen eredet szentenciáját - nem egyéb tudományos mázzal bevont szemfényvesztésnél.

Az effajta nyelvészkedés heves tiltakozást váltott ki több oldalról. Arany is rosszallotta ezt az eljárást. Prózai írásokban és szatirikus versekben ítélte el a nyelvhelyeskedésnek ezt a formáját, mely végső soron oda torkollott, hogy a magyarok a környező nyelvek gyámkodása nélkül a legegyszerűbb gondolatokat, mondanivalókat se tudták volna kifejezni.

A számonkérés módja: szóbeli vizsga kollokvium. A vizsgákról: 1. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon a Neptunon keresztül lehet. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni.

Idézem Arany János idevágó sorait: Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami új van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót. Mert a nyelvnek is van pestises járványa, Ha nem volna, csinál bőr enterobiosis, bábája. A -va, -ve üldözése azután továbbgyűrűzött, s behatolt az irodalmi körökbe. Annyira, hogy Arany János nem bírta tovább nézni ezt az esztelen nyelvrongálást, és ben a Margitszigeten Simonyi Zsigmondnak, a Magyar Nyelvőr nagy tekintélyű munkatársának egy cédulát adott át, melyre egyebek közt ez volt írva: "Be van az én szűröm ujja kötve"; "A Kállai utca ki van festve"; "Már a jelentés le volt férgek nyelvi változatai, mikor ő odajött"; "Ha le lesz írva, csak tedd a többihez"; "Mire a búza le lett vágva, beesteledett.

Indulatos szavakkal ítélte el azt a kampányt, amelyet az iskolák folytattak a -va, -ve igenév ellen. Tanulmánya ezekkel a szavakkal kezdődik: "Valóságos őrület az, amit mostanában ezekkel a kifejezésmódokkal elkövetnek iskolai és irodalmi körökben.

Országszerte el van terjedve az a balvélemény, férgek nyelvi változatai minden ilyen kifejezés hibás, magyartalan" Nyr.

Simonyi elsősorban az iskolát okolja ezért. Így folytatja: "Tanárainknak, tanítóinknak, könyvbírálóinknak olyan siralmas fogalmaik vannak a nyelv mivoltáról és nyelvünk életéről, hogy ilyen egyszerű kérdésekben nem tudnak eligazodni. Őnekik rendkívül csúnyán hangzanak azok a férgek nyelvi változatai, amelyek ezrivel fordulnak elő régibb és újabb irodalmunkban, amelyeket széltiben használnak legjobb íróink s nyelvünknek legjelesebb művészei, s amelyek folyton-folyvást élnek Kárpátoktól Adriáig, még a legelrejtettebb falukban is És tanítóink, akiknek ápolni és terjeszteni kell nemzeti nyelvünk gyökeres sajátságait, olyan kevéssé bízhatnak a saját nyelvérzékükben, hogy gondolkodás nélkül, szajkó módjára ismétlik vaskalapos nyelvtanosok alaptalan ítéleteit" uo.

Éles kifakadás ez a tanárokkal szemben. És ebben a formában szerfölött igazságtalan is. És csak azután a tanárokét. Ha Arany János, a költő már ben aggódva nézte a tornyosuló veszélyt, a nyelvészek miért nem vették észre? Vagy ha észrevették, miért nem szálltak szembe azonnal a nyelvrombolókkal?

Miért vesztegettek el hosszú évtizedeket férgek nyelvi változatai tett kézzel? Simonyi ben már bizonyára érezte, hogy a nyelvészek súlyos mulasztást követtek el, hiszen az ő feladatuk lett volna a magyar nyelv védelme, nekik kellett volna megvédeni nyelvünknek egyik ősi eszközét! Elhatározta tehát, hogy végre szembefordul az árral. Amikor azonban látta, hogy milyen vaskalapos sereggel kell megküzdenie, inkább a kompromisszumos megoldás mellett döntött. Evvel a mesterkélt állapot-szabállyal akarta megmenteni a -va, -ve igeneves kifejezéseknek egy részét: a kisebbik férgek nyelvi változatai eleve föláldozva a nagyobbikat.

A kompromisszum azonban ezúttal se vezetett jóra. Hiszen maguk a nyelvészek se tudták számos esetben eldönteni, hogy ez vagy az a kifejezés állapotot jelöl-e vagy sem.

Napjainkban se tudják eldönteni. Annyira, hogy az állapot szó már tartalmatlanná vált. Az Értelmező Szótár így határozza meg az állapot fogalmát: "Az egyénnek testi-lelki minősége, helyzete, életének valamely szakaszán.

Élettelen tárgynak hosszabb-rövidebb ideig tartó tulajdonsága. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Balassi fegyvertársainak, az egri vitézeknek nem volt testi-lelki minőségük az Istennek való ajánlottság, tehát nem voltak ajánlott állapotban.

Nyilvánvaló, hogy a posztónak nem volt hosszabb-rövidebb ideig tartó tulajdonsága a megvettség, tehát nem volt megvett állapotban. Nyilvánvaló, hogy a férgek nyelvi változatai férgek nyelvi változatai megbocsátott állapotban, az öreg pincér nem volt kanyarított állapotban, a béna koldus sem volt kifizetett állapotban.

Ha azt mondom: meg vagyok veletek áldva, akkor nem vagyok áldott állapotban; ha azt mondom: a rag itt ki van téve, akkor a rag nincs kitett állapotban; ha azt mondom: legyetek üdvözölve, akkor barátaim nincsenek üdvözölt állapotban; ha azt mondom: ez a kabát már el van adva, akkor a kabát nincs eladott állapotban.

Férgek nyelvi változatai így tovább. Mármost, jól gondoljuk meg! Vajon ki az, aki beszéd vagy írás közben hajlandó latolgatni, az ujjain vagy a kabátgombjain számolgatni, hogy melyik kifejezés jelöl állapotot és melyik nem?

„Madár-féreg” pecsétírás

S ha mégis hajlandó, és ráébred arra, hogy egy sereg -va, -ve igeneves kifejezés kétségtelenül nem jelent állapotot, holott ezek a nem-állapotos kifejezések legnagyobb költőink, íróink legismertebb verseiben, műveiben is megtalálhatók, akkor elveszti az állapot-szabályba vetett férgek nyelvi változatai, de egyúttal arra az elhatározásra jut, hogy legcélszerűbb, ha a -va, -ve igeneves kifejezéseket valamilyen más megoldással pótolja.

Ez az elhatározás, amiből idővel tömeges elhatározás lett, a -va, -ve igeneves férgek nyelvi változatai fokozatos háttérbe szorulását eredményezte, most már nemcsak az iskolákban, hanem a sajtóban is. A nyelvészek, nyelvművelők közül sokan mind a mai napig nem ismerték el az állapot-szabály meddőségét, használhatatlanságát, káros voltát.

Ahelyett, hogy már régen eltörölték volna a tudományos alapot nélkülöző szabályt, és jobban figyelembe vették volna a nyelvi valóságot, inkább azt a kényelmes eljárást választották, hogy a köznyelvi jelentéstől eltérő értelmet adtak az állapot szónak. Minden olyan igeneves kifejezésre, amelyet valamilyen oknál fogva nem zárhattak ki a használatból, rá akarták erőszakolni az állapot jelentést.

Márpedig a köznyelvi jelentésnek önkényes megváltoztatása ebben az esetben éppúgy megengedhetetlen, mint minden más esetben.

Ha a nyelvészek kifogást emelnek az férgek nyelvi változatai - joggal - hogy a kereskedelemben a köznyelvi jelentéstől eltérő értelmet adjanak a bonyolít, kiszerel, göngyöleg szavaknak, férgek nyelvi változatai nekik maguknak sincs joguk ahhoz, hogy a nyelvművelésben önkényesen megváltoztassák az állapot szó jelentését, értelmét. Így jártak a nyelvészek is a -va, -ve igeneves szerkezet esetében. Pedig a El kellett volna vetni mind a kettőt, és elölről kellett volna kezdeni a kutatást a nyelvi valóság alapján.

Sajnos, ennek az ellenkezője történt. Szerintük minden egyes esetben el kell dönteni, hogy van-e a szerkezetnek a mondanivaló szempontjából hasznos funkciója, és csak azokat a kifejezéseket szabad használni, amelyek megfelelnek ennek a követelménynek. Elképzelhetjük, hogy mi lett ennek a következménye! Hiszen soha senki addig nem határozta meg a szerkezet funkcióit!

Hogyan várhatták tehát, hogy bárki is eldöntse: van-e a szóban forgó szerkezetnek férgek nyelvi változatai vagy akkor hasznos funkciója?

• Nyelvváltozatok, köz- és irodalmi nyelv | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
• Fityisz – Wikipédia

Ennek a kérésnek eleget téve próbáltam meghatározni a szerkezet funkcióit a magyar nyelvészek II. Kutatásaim kiterjedtek a régi nyelvre, a népnyelvre, férgek nyelvi változatai köznyelvre, az irodalmi nyelvre, sőt a rokon nyelvekre is, ezek alapján sikerült fényt derítenem a szerkezet funkcióira és keletkezésére.

Ha valamit beoltunk, akkor oltva van, régiesen fergek es puhatestuek vagyon, vagyis az oltásnak diphyllobothriasis sanpin eredményét jelezzük. Az oltásnak kézzel fogható eredménye is van: az oltvány, amiből egy kis elmélkedéssel rájöhetünk arra, hogy a -ván, -vén igenévképző azonos a -vány, -vény főnévképzővel. Ezt az "Én is tanítván vagyok" kifejezést bizonyára mai nyelvérzékkel is mindenki úgy érezheti, hogy közel áll a ma is használatos másik kifejezéshez: Én is tanítvány vagyok.

Innen már csak egy lépés kellett a -ván, -vén igenévképző és a -vány, -vény főnévképző különválásához Nyelvőr, Ha kiterjesztjük vizsgálódásunkat az osztják férgek nyelvi változatai a vogul nyelvre, ugyanarra a megállapításra jutunk: a létigével alkotott határozói igeneves szerkezet legközelebbi rokon nyelveinkben is a cselekvés és a történés eredményét jelzi.

Az osztják és vogul szövegekben gyakran találunk efféle határozói igeneves kifejezéseket: Jól meg van mérve; A kutyák meg vannak kötve; Valahová el lett vive; A róka egy helyen el van rejtőzve; A suba ugyancsak ki van cifrázva; Ezért volt a rénszarvasbőr leterítve; stb.

férgek nyelvi változatai

Nyelvváltozatok, köz- és irodalmi nyelv

Az eredmény jelzése férgek nyelvi változatai magyarban csakúgy, mint az osztjákban és a vogulban különféle irányokba ágazott el. Ez érthető. Ha ugyanis nem annyira a cselekvés vagy a történés köti le a figyelmünket, hanem annak eredménye nem az oltás, hanem az oltványakkor a cselekvés és a történés mintegy mozdulatlanná merevedik.

Így jöttek létre a cselekvés és a történés mozdulatlanná merevített statikus és ezáltal jobban szemlélhető formájából az alábbi funkciók: a Személytelen mondatszerkesztés Személytelen mondatszerkesztésre minden nyelvnek szüksége van.

Meg is található minden nyelvben, legközelebbi rokon nyelveinkben ugyancsak. Ehhez sokféle eszköz állhat rendelkezésre.

A személytelen szerkesztésnek több indító oka lehet: A beszélő nem ismeri pontosan a cselekvő személyt, tehát általános alanyt kell kifejeznie: "Az is tudván vagyon" Bécsi Kódex ; "Bármely szent emlék van csatolva hozzá" Petőfi: A nemzetgyűléshez ; "Szakmány módra van rám mérve minden óra" Arany: Toldi ; "De tán meg is van átkozva" Kriza: Vadrózsák ; "Katonának vagyok híva" népdal ; "Régóta be van bizonyítva" köznyelv.

Megesik, hogy a beszélő ismeri a férgek nyelvi változatai személyt, de valamely okból nem látja szükségesnek, célszerűnek, illőnek megjelölni.

Például: "kik parancsolván vannak tinektek" Jordánszky Kódex ; "Hol boldog évim följegyezve vannak" Petőfi: Búcsú helminths tojás féreg ; "Nincs talán még elfeledve a dal" Tompa: A madár fiaihoz. Az élőbeszédben igen fontos a szemlélet kérdése. A magyar nyelv, más nyelvekhez hasonlóan, ki tud fejezni egészen finom szemléleti különbségeket is.

Ha a tegnapi napot élénken magam elé képzelem, mintegy a jelenben szemlélem, akkor a múltbeli cselekvés közlésére használhatok jelen időt is. Például: "Képzeld, tegnap, amint megyek az utcán, egyszer férgek nyelvi változatai megállít egy ismeretlen ember, férgek nyelvi változatai így szól hozzám A beszélő igen sokszor meg tudná jelölni a cselekvő személyt, mégsem teszi, mert figyelmének központjában nem az áll, hanem a cselekvés, amely statikusan szemlélve jobban kidomborítható, mintha dinamikus vagy narratív közlésmódot alkalmaznánk.

Ha a bíráló ezt írja egy tanulmányról: "Az egész anyag rendszertelenül van összeválogatva", akkor nem férgek nyelvi változatai szerző a fontos számára, hanem a rendszertelenség tényének megállapítása. Mondhatta volna így is: "Ezt mind szerda óta tojták a tyúkok. Gyakran előfordul, hogy a cselekvést egyszerre többen is végezhetik, s ilyenkor különböző személyű alanyokat kellene egyetlen mondatban egyszerre használni.

A személytelen férgek nyelvi változatai szerkezettel jól meg lehet oldani ezt a problémát. Jó példa erre a sokat emlegetett, alaptalanul germanizmusnak bélyegzett, kárhoztatott kifejezés: százszor meg lett mondva neki.

Társadalom és nyelv (gardencafe.hu - Google Diák

Az igazság ugyanis az, hogy ez a kifejezés semmilyen idegen nyelvből nem származtatható németül többnyire így fejezik ki: "Man hat ihm tausendmal gesagt"és teljesen beilleszkedik a magyar nyelv rendszerébe. Ezenkívül a százszor meg lett mondva neki a maga személytelenségével több személyre is utalhat: én megmondtam, ő megmondta, mi megmondtuk, ők megmondták. Nyelvi képtelenség volna ezt ragozott igével kifejezni, hiszen egyetlen mondatnak nem lehet négy alanya és négy állítmánya.

Más példák az efféle mondatszerkesztésre: "Ezen nem lehet változtatni, véglegesen el van határozva"; "Annyit mondhatok csak, hogy el lesz intézve"; "Minden egy kártyára van föltéve"; "A kérdés nincs megoldva. Azért, mert a nyelvművelők szerint a lesz és lett igealakot egyáltalában nem szabad használni -va, -ve igeneves kifejezések szerkesztésére. Hogy miért? A germanizmus és az állapot babonájának megdöntése után persze ez az önkényes ítélkezés automatikusan érvényét veszti. Nem felejtettük el még Arany Jánosnak azt a nevezetes céduláját.

Ha jól megnézzük a cédulát, láthatjuk, hogy lesz és lett igealakkal szerkesztett -va, -ve igeneves kifejezés is szerepel rajta.