Gyurusfergek pelda, Gyűrűsférgek
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új gyurusfergek pelda betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek.
A csigákat és a kagylókat egy kalap alá fogva, nem zavartatjuk magunkat az által a tény által, hogy az egyiknek feje van s azon tapogatói és szemei, a másikon meg hiába keresünk a fejnek megfelelő testrészt. Az a körülmény, hogy az ehető csigának háza is van, még a laikust sem zavarja abban, hogy az úton mászó házatlan csigában az előbbinek közeli rokonát lássa. A tengerparton meg arra nyílik alkalom, hogy az új alakoknak egész sorával ismerkedjünk meg, de itt is nagyon hamar rájövünk arra, hogy mely állatok tartoznak ezeknek a csoportjába s nem igen tévesztjük össze őket más csoportokba tartozókkal, mondjuk gyurusfergek pelda, ízeltlábúakkal, vagy giardia heat resistance férgekkel. Bár sok gyurusfergek pelda megkülönböztethető a fej és a törzs, azonban egész testük, a magasabbrendűekéhez viszonyítva, mégis sokkal darabosabb és egyáltalában nem ismerhető fel rajta az a tagoltság, vagy csak az arra való törekvés is, amely felismerhető az ízelttestű állatok szervezetén vagy a gerinceseken is abban, hogy tagolt gerincoszlopuk és törzsükhöz ízülettel kapcsolódó végtagjaik vannak. A puhatestűekben nincsen meg az alaknak az a gyurusfergek pelda, amelyet a gerinceseknek belső csontos vázuk, az ízeltlábúaknak pedig szilárd bőrvázuk ad meg.
A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel gyurusfergek pelda és szelvényezettek, de még ősszájuk van. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak. Az evolúció során a gyurusfergek pelda először a gyűrűsférgeknél jelent meg a talajban történő mozgáshoz alkalmazkodva.
Külső és belső szelvényezettségük is lehet.
Sok ide-oda hányatás, rendezés után, utoljára Quatrefages, francia zoológus jött rá a helyes nevükre s egyúttal rendszertani helyükre, midőn ő, összekötő jelentőségükre való tekintettel, hídférgeknek: Gephyrea, nevezte el. Ma már a legtöbben vele együtt azt gyurusfergek pelda, hogy a csillagférgek módosult, elfajzott gyűrűsférgek. Ez a föltevés mindeneknek előtte a fejlődésükre támaszkodik. Az gyurusfergek pelda Gephyreusok egyedfejlődésében is fellép a trochophora-álca, amelyből a gyűrűsférgek esetéhez hasonlóan, a féreg az alsó test megnyúlásával és szelvényeződésével kapcsolatosan fejlődik. Ezzel kapcsolatban a középső csíralevélben fülkés testüreg s ehhez hasonlóan tagolódott hasi idegdúcrendszer fejlődik.
A gilisztáknak mindkettő van. A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít.
A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól. A gyurusfergek pelda szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő símaizommal: bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást perisztaltikus mozgást tudnak végezni.
A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található. Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha gyurusfergek pelda hosszanti izmok húzódnak össze, gyurusfergek pelda az állat rövidebb és vastagabb lesz.
Kagylók csigák
Ezután gyurusfergek pelda farki végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz. Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről. A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály.
Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és végbélnyílás van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot és gyurusfergek pelda a tápanyag molekulák jutnak a vérbe. Háromszakaszos bélcsatornájuk van.
A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai Osztály: Soksertéjűek Faj: ehető paloló, világító féreg tengerekben élnek Osztály: Nyeregképzők Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta Alosztály: Piócák nadályok.
