Laposfereg testfelepitese
Ellenőrző kérdések a Az ektoderma és entoderma közötti teret azonban a mezodermából származó parenchyma és az izomsejtek teljesen kitöltik. Testüregük nincs. Testük kétoldalian részarányos. Az aktív úszás, a mászás az érzékszervek, fejlettebb idegrendszer, koordináció létrejöttét feltételezi.
Ezek a szervek az elkülönült feji végen találhatók, hiszen ez laposfereg testfelepitese testrész találkozik legelőször a környezet ingereivel. A feji vég, az laposfereg testfelepitese kialakulása nagy evolúciós lépést jelent.
A parazitafajok kültakarója speciális felépítésű tegumentumot alkot, amely védelmet jelent a gazdaállat emésztőnedveivel szemben is. Bélcsatornájuk kétszakaszos, elágazó, de egyes parazitáknál hiányozhat. Nincs elkülönült légzési és keringési szervrendszerük.
Laposférgek
Kiválasztószervük elővesécske típusú. A fajok többsége hímnős, az ivarszervek igen jól differenciáltak. A parazita fajok posztembrionális fejlődése közvetett, gyakran több lárvaállapoton keresztül, akár több köztigazdával is fejlődhetnek. Közel 18 fajuk ismert. Vannak közöttük szabadon élők és paraziták is. A parazita fajok növényi vagy állati kártevők lehetnek. Az emberben is számos laposféreg élhet. A laposférgeknek a csalánozókkal való közeli rokonságát testfelépítésük több bélyege is laposfereg testfelepitese.
Egyes vonásaik, így például a mezodermális parenchima megléte viszont hogyan lehet megszerezni a trichinellát? fejlettebb tulajdonság. Néhány laposféregnél azonban — jól felismerhetően — a csalánozóknál jellemző izomsejtstruktúra, a hámizomsejt-típus fordul elő.
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
- Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll.
- Feregkezelesi modszerek
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Endoparaziták kezelése
- Örvényférgek Turbellaria Felépítése: A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
- Laposférgek | A biológia alapjai tanító- és óvóképzős hallgatók számára
Ennek a sejtnek egyik része a plazma nagy részét és a sejtmagot tartalmazza, míg a másik, megnyúlt része az összehúzódásra képes fibrillumokat foglalja magába. A laposférgek evolúciós kapcsolataira, származására nézve több elképzelés is van.
Laposféreg (Platyhelminthes)
Sok csillót viselő sejtjeik, a petesejtjük spirális barázdálódása azt jelzi, hogy a kétoldalian részarányos testfelépítésű állatok fejlődési szintjének nem a legalsó lépcsőfokán állnak. Egyes elképzelések szerint a laposférgek ősei testüreg nélküliek voltak, és bélcsatornájuk fejletlen volt, tehát ezek a tulajdonságaik elsődleges bélyegek.
Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás Pesthy Gábor A hermafrodita féreg ugyanis szó szerint fejbe szúrja magát tűszerű párzószervével, így idézi elő a megtermékenyítést. Laposfereg testfelepitese szabadon élő azaz sok társával ellentétben nem parazita életmódú Macrostomum hystrix nevű laposféreg szükség esetén egészen extrém módját választja a szaporodásnak. A féreg hermafrodita, azaz megtalálható benne a hím és a női szaporítószerv is. Pár híján magával szaporodik Normál körülmények közt az állat rendszerint fajtársával szaporodik.
Mivel van egy olyan gyűrűsféreg csoport, amelynek testfelépítése számos vonásban a laposférgekére emlékeztet, elképzelhető az is, hogy a laposférgek laposfereg testfelepitese testüreggel rendelkező állatokból vezethetők laposfereg testfelepitese, amennyiben a testüregnélküliségük csak másodlagos, leegyszerűsödési folyamat eredménye.
Így a paraziták férgek egy olyan oldalágnak tekinthetők, melyek speciális életmódjuk kialakulása során elvesztették testüregüket.
A laposférgek testhosszúsága a milliméterestől a több méteresig terjedhet. Hát-hasi irányban lapított testük alakja lehet karcsú, széles levél vagy szalag formájú. A törzsbe tartozó fajoknál speciális, különleges szervek, testfelépítési formák alakultak ki. A parazita életmód a laposférgek többségénél specializált adaptációhoz vezetett. Testükön szívókák, tapadókorongok és rögzítőhorgok alakultak ki. Ezek szolgálnak a megkapaszkodásra.
A fajok egy része nem rendelkezik bélcsatornával. Amelyeknél van, ott csak előbélre és középbélre tagolt, különböző mértékben elágazó 4. A bélcső falát egyrétegű hengerhám alkotja. Elkülönült légzőszervük nincs, így a test belső elhelyezkedésű sejtjeinek ellátása kritikus tényező. Ennek megfelelően a legtöbb laposféreg kis testű, vagy ha nagyobb is, a test erősen lapított.
Keringési szervrendszerük nincs, a parenchimaállomány sejtközötti folyadékának — a test mozgása révén létrejövő — áramlása alkalmas bizonyos anyagok szervezeten belüli szétosztására, szállítására.
Valamennyi faj kiválasztószervei az elővesécskék protonephridiumamelyek elvezető csőrendszerük felépítésében, a kivezető pórus helyzetében mutatnak laposfereg testfelepitese az egyes laposfereg testfelepitese 4.
Ez a rendszer elsősorban az ozmoregulációban tölt laposfereg testfelepitese fontos szerepet, kiválasztó funkciója másodlagos. Az laposfereg testfelepitese végtermékeit, például az ammóniát főleg a testfalon át, diffúzióval távolítják el. Idegrendszerük központja a feji végben lévő idegsejt-tömörülés, illetve a fejlettebbeknél általában kétlebenyű agydúc. Innen a kezdetlegesebb testfelépítésűeknél számos hosszanti idegtörzs indul ki, míg a fejlettebbeknél ezek száma csökken.
A laposférgeknél unipoláris, bipoláris, multipoláris idegsejtek egyaránt előfordulnak. Érzékszerveik fejletlenek, általában csak a mechano- és kemoreceptorok fordulnak elő.
Tartalomjegyzék
A szabadon élő fajoknak és egyes ektoparazitáknak látószervei lehetnek. Az örvényférgek és egyes ektoparazita fajok látószervei pigmentkehely típusúak. Ez a szem elsődlegesen a fény erősségét és irányát képes érzékelni. A parazita fajok látószervei általában igen gyengén fejlettek, gyakran csak egy receptorsejtből állnak.
A kemoreceptoroknak fontos laposfereg testfelepitese van a gazdaállat, illetve a megfelelő táplálék azonosításában. A mechanoreceptorok általában a testfelszínen elszórtan találhatók, de tömörülhetnek a feji végen vagy parazita fajoknál a rögzítőszerveken. A receptorsejtekhez többnyire érzékelőserték kapcsolódnak, melyek a testfelszínről nyúlnak ki.
A galandférgeknek általában nincsenek specializált érzéksejtjeik. Laposfereg testfelepitese ingereket szabad idegvégződések veszik fel.
A legtöbb faj hímnős. Az ivarszerveik jól fejlettek, laposfereg testfelepitese igen bonyolult felépítésűek Ivarszerveik általában hasonlók, de egyes csoportokban, fajokban a petefészkek és herék száma, az egyes szakaszok alakja változhat, vagy a járulékos részek hiányozhatnak. A hím ivarszervrendszer lebenyezett, páratlan vagy páros heréből testisa kivezető csövekből ductus efferensa gyűjtő szerepű ondóvezetőből ductus deferens áll.
A közös ondóvezetőn páratlan ondóhólyag vesicula seminalis is lehet. A hím ivarszerv végső szakaszát magába foglaló parazita láncok cirrusz-zsák az ondóhólyag végéhez még járulékos mirigy prostata is kapcsolódhat. A laposfereg testfelepitese vége az ivarnyíláson át kitolható párzószerv cirrus a féreggyógyszer neve is betölti.
Az ondókilövelő járat laposfereg testfelepitese ejaculatorius a párzószervben húzódik. Utóbbi gyakran a női ivarszerv kivezető járatával együtt a közös ivarpitvaron atrium genitaleivarnyíláson át érintkezik a külvilággal. A női ivarkészülék része a páros vagy páratlan, kerekded, gyakran elágazó petefészek ovarium. A petevezetőhöz oviductusvagy utolsó tágultabb üregéhez ootype csatlakoznak a szikmirigyek vitellinea.
Ezek a petesejteket kívülről látják el szikdús sejtekkel.
Elakadtál? Ők segítenek!
A termelt laposfereg testfelepitese átmeneti tárolására szikraktár is elkülönülhet. Az ootype ürege körül található a Mehlis-féle mirigy, amelynek váladéka az ektolecitális petesejt védőburok anyagának összetapasztásában játszik szerepet. A petevezető felső szakaszából vagy az ootype üregéből nyílhat a párzótárs ondójának tárolására szolgáló ondótartály receptaculum seminis.
A hím ivarsejtek felhatolnak az ootype üregéig, itt megy végbe a laposfereg testfelepitese. Az ootype üregéből a sziksejtekkel és védőburokkal körülvett peték hogyan lehet megszabadulni a láncoktól innen kiinduló, kanyargó lefutású, tágult üregű méhbe uterus kerülnek.
Ez a megtermékenyített peték tárolására szolgál. Az ootype vagy egyes esetekben az uterus a közös ivarnyílásba csatlakozik.
Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.
A fajok egy részénél a petevezető felső szakaszából laposfereg testfelepitese ki a Laurer-féle laposfereg testfelepitese, amely a test hátoldalán a külvilágra nyílik. A hüvely szerepét töltheti be laposfereg testfelepitese párzás során, illetve a felesleges mennyiségben lévő sziksejtek vagy spermiumok kiürítésére szolgál. A legtöbb laposféreg hímivarsejtje vékony, fonalszerű és mozgékony farokrésze lehet.
A laposférgek többségénél, szemben az állatvilágban általánosan jellemző endolecitális típussal, a petesejt ektolecitális, ami azt jelenti, hogy a szikanyag a petesejt körül helyezkedik el. A megtermékenyített, a sziksejtekkel körülvett egy vagy néhány petét a laposférgek petetokba kokon zárva vagy kocsonyás burokban rakják le.
- HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
- Trichinella primer és közbenső gazdaszervezet
- Általános jellemzés.
- Paraziták elleni szer emberben
- Bélférgek ellen hazilag
- Laposférgek – Wikipédia
laposfereg testfelepitese Ezt a petetokot a gyakorlatban egyszerűen petének nevezik. A laposférgek megtermékenyített petesejtje általában teljes, spirális barázdálódást mutat, amelynek során mikromérák és makromérák jönnek létre. A gasztruláció epiboliával történik. A parazita fajok ektolecitális petesejtjének fejlődése igen erősen módosult formában megy végbe. A szabadon élő fajok posztembrionális fejlődése általában közvetlen, míg a parazitáké közvetett.
Ez utóbbiak életciklusa gyakran bonyolult, több köztigazdában és számos lárvaállapot közbeiktatásával zajlik. Köztigazdának laposfereg testfelepitese az állatot nevezzük, amelyikben a féreg lárvaformái fordulnak elő, míg a végleges gazda az, ahol az ivaros szaporodás történik.
Az örvényférgeknek több mint faja ismert, és újabban több osztályukat különítik el. Többségük tengerben helminthiasis gyermekek kezelésében, de megtalálhatók az édesvizekben és a talajban is. Testméretük a néhány millimétertől a több tíz centiméterig terjedhet.
Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás
Főleg ragadozók. Regenerálódóképességük igen nagy. Hazánkban a gyakoribb fajok közé tartozik az állóvizekben élő gyászplanária Planaria lugubris és a tejfehér planária Dendrocoelum lacteumvalamint gyors folyású vizekben a füles planária Euplanaria gonocephala. Mételyek Trematoda Valamennyi ide tartozó, közel 11 faj parazita, laposfereg testfelepitese kifejletten szinte valamennyien gerinces állatok belső élősködői.
A végleges gazdában elsősorban a bélcsatornában élnek, ritkábban a vérerekben vagy más zsigeri szervekben is előfordulnak. Színük általában áttetsző vagy fehéres. Lapított testük megnyúlt vagy kiszélesedett, levél alakú. Testhosszúságuk általában 50 mm-ig terjed, de előfordulnak ennél jóval nagyobbak is. Kültakarójuk az örvényférgektől eltérően csillós sejteket nem tartalmaz, különleges felépítésű A felső réteg tegumentum a mélyebben ülő, testfelszínt képző subtegumentális laposfereg testfelepitese sejtek plazmanyúlványainak összeolvadásából kialakult szinciciális védőburok.
Felszíne mikrobolyhokkal borított, rajta a megkapaszkodást segítő, tüske- és pikkelyszerű képletek lehetnek. A tegumentum lehetővé teszi a tápanyagok, bomlástermékek, gázok kicserélődését a testfalon keresztül.
Mitokondriumok is előfordulnak benne. Védi a parazitát a gazdaállat enzimjeitől, immunrendszerének védekező sejtjeitől. A tegumentum alatt alaphártya van, ez alatt pedig az izom- laposfereg testfelepitese parenchimasejtek, valamint a külső felszíni réteget létrehozó perikarionsejtek ülnek. A: a test belső szervei, B: a béledényrendszer, C: a kiválasztó szervrendszer. Emésztőszervrendszerük kétszakaszos, elő- és középbélre tagolt, és különböző mértékben elágazó lehet.
A legtöbb ide tartozó fajnak izmos garatja, rövid nyelőcsöve és vakon végződő, kétágú vagy elágazó bélrendszere van.
Férgek törzsei - Biológia kidolgozott érettségi tétel | Érettségardencafe.hu
Táplálékukat elsősorban a sejttörmelékek, a szövetnedv, a nyálkaanyagok és a vér képezik. Kiválasztó szervrendszerüket elővesécske igen sok lángsejt, és a hozzájuk tartozó elvezető csatornák laposfereg testfelepitese, a közös kivezető pórus a test végén található. A lángsejtek száma, az elvezető csatornák elrendeződése faji jellegzetesség. A parazita szívóférgek idegrendszere általában az agydúcokból kiinduló, páros, dorzális, ventrális, laterális idegtörzsekből, az azokat összekötő harántágakból comissurák és a kilépő környéki idegekből áll.
Az érzékszervek gyengén fejlettek. A szívóférgek általában hímnős állatok. Szaporodásmódjuk, egyedfejlődésük sokféle. A kifejlett állatok ivarszervei igen jól fejlettek, a laposférgek általános jellemzésénél leírtakkal megegyeznek A páros, olykor gazdagon elágazó herék általában a test középső részén helyezkednek el.
A laposfereg testfelepitese, sokszor elágazó szerkezetű petefészek változatos elhelyezkedésű. A test két szélén igen sok, a petesejteket sziksejtekkel ellátó szikmirigy található. Az uterusz a fajok többségénél tömve van a már barázdálódásnak indult petékkel, melyek a közös ivarnyíláson át kerülnek leadásra. A közös ivarnyílás általában a test elülső vége felé, a hasoldalon található.
A peteképzés és -leadás folyamatosan történik. A megtermékenyítés általában kölcsönös, de önmegtermékenyítés is előfordulhat. Legalább egy köztigazdájuk van, amely egy csigafaj, de egyes férgeknek kettő, ritkábban három köztigazdája is lehet. A közvetett fejlődésű laposfereg testfelepitese fejlődésének részleteiben számos laposfereg testfelepitese van, mégis valamennyinek alapvetően ugyanolyan lárvaformái jönnek létre A pete általában a végleges gazda bélsarával kerül a külvilágra, ahol a további fejlődéséhez laposfereg testfelepitese nedves közegre van szüksége.
Kedvezőtlen körülmények között a pete igen hosszú ideig, laposfereg testfelepitese májmételynél például akár évekig is életképes maradhat. A petetokon kupak operculum található, amelynek kinyílása lehetővé teszi laposfereg testfelepitese csillós lárva kibújását. A petéből szabadon laposfereg testfelepitese csillós lárva miracidium alakul ki, amely felkeresi a köztigazda csigát és behatol a testébe.
Előfordulhat, hogy a csiga a petét még a lárva kibújása előtt táplálkozása során felveszi. A miracidiumnak 4—5 sejtrétegből álló epidermisze van, amelynek felszíni sejtsora csillós. Feji vége kihegyezett, van két szemfoltja, és két lángsejtje.