Élnek férgek

Magyarra átültette és kibővítette: dr.

Tankcsapda - Jönnek a férgek (Teljes album)

Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két élnek férgek csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Élnek férgek kell azonban jegyeznünk, hogy a a férgek hőmérséklete lehet ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható.

Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, élnek férgek élősködő állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban.

Amíg az ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők folyamán a szabadonélőktől származtak le; a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be.

Erre utal egyebek közt az a körülmény is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt ismerünk, mely fejlődése során átmenetileg következetesen szabadon él. A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán vastagsági átmérőjüknek sok százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig köralakú.

Enterobiasis

Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő cuticulá-ból és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú. A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában kiemelkedik: egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú. Az oldalmezők és középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet.

Ennek az izomzatnak segítségével csak kígyózó mozgást végezhet a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud. Testüknek mellső végén van a szájnyílás, melyet vagy ú. A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, számos fajnál azonban a szájnyílás és a nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fel.

Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek élnek férgek állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak. Egyik-másik csoportnál a nyelőcső élnek férgek bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva.

A test végén vagy közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a cuticulával bélelt végbél a külvilágra nyílik. Rendszerint a nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva élnek férgek a központi idegrendszer, az ú.

Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán a középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok indulnak ki. Míg előrefelé ugyancsak az ideggyűrűből kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik.

A macska leggyakoribb bélférgei

Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test felületén nagyobb helminthosporium halogének is találhatók elszórva. Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; egyes fajokban különleges élnek férgek szervek végzik a kiválasztást, másoknál szörnyek bennem paraziták fészkelnek az agyban célra ugyancsak a test egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a külvilágra nyíló csatornarendszer szolgál.

A fonálférgek csaknem élnek férgek nélkül váltivarúak. A hímek csíraszerve a rhachisból kiinduló, csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú. A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek; a petefészekből kiinduló petevezető végeredményben a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található.

A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is. Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak élnek férgek s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is élnek férgek ki a külvilágra. Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük.

Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni. Ilyen fonálférgek élnek férgek. Számos fonálféreg-faj magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel.

Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük. Ebben az élnek férgek a magzati fejlődés esetleg már a méhen belül, vagy pedig élnek férgek méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a féregalakú, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait.

Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése. Végül vannak olyan fonálférgek is, amelyek méhében az embryonális fejlődés minden szakaszát feltüntető élnek férgek, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak. Bél-Trichinella Trichinella spiralis Owen hím és nőstény.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

Betokolt Trichinella-álcák sertés izomzatában. Koflán rajza. Ezeket elevenszülő vivipar fonálférgeknek nevezzük. Idetartozik pl.

A fonálférgek petéinek alakja, nagysága, szerkezete az egyes fajokra nézve igen jellemző sajátságokat tüntet fel, úgyhogy egyes fonálférgekkel élnek férgek fertőzöttségnek kiderítése éppen a petéknek kimutatása útján ejthető meg.

Igen változatos módon folyik le a petékből kibújt féregalakú magzat további, ú. Ez lehet részint közvetlen Ascaris, Trichuris, Oxyurisrészint bizonyos ideig szabadon éléssel és végül köztigazdával kapcsolatos. A postembryonális fejlődés során a fonálférgek az ivarérettség eléréséig többször vedlenek. A legtöbb fonálféreg négyszer vedlik. Csak egyetlen család képviselőinél tapasztaljuk a fejlődésnek azt a sajátos módját, hogy szabadonélő élnek férgek férgek és erre szűzen szaporodó parasitikus egyedek következnek élnek férgek.

Ezt a élnek férgek heterogoniá-nak nevezzük. Erről a következőkben, egyes fajok felsorolása alkalmával még meg fogunk emlékezni. A fonálférgek rokonsági viszonyaival és rendszertanával, főleg a legutóbbi évtized alatt, számos kutató foglalkozott.

E kutatások eredményeképpen derült ki az, mint élnek férgek Baylis és Daubney rendszertani munkájukban rámutatnak, hogy a fonálférgek legősibb formáinak a három ajakkal felruházott Ascaroideákat kell tartani. E csoportba az összes szabadonélők, továbbá a parasitikusoknak egy része, élnek férgek az féreghajto tabletta mellekhatasai formák is beletartoznak.

Orsóférgek

A szabadonélő és átmeneti ú. Az előbbiek jobbára apró, alig néhány mm hosszúságú állatok, melyek édes- és sósvízben, iszapban, talajban, moha közt, rothadó anyagokban olykor nagy tömegekben élnek. A változatos Rhabditis, Diplogaster, Rhabdolaimus Syphonolaimus és számtalan más nemzetségbe tartozó fajok testén, különösen élnek férgek elülső végén nagy számban sörteszerű képletek tűnnek fel, melyek minden jel szerint érzékszerveknek minősíthetők.

Nem ritkák továbbá a feji végen, a száj körül kialakuló szemölcsök, a szájban fogszerű képződmények, vagy garatjuknak sajátságos vértezettsége, mely berendezések mind élnek férgek táplálékszerzés és feldolgozás céljára szolgálnak. Régóta ismert érdekes állatka az idetartozó ecetféreg Anguillula aceti Ehrbg. A hazai édesvizekben élő fajokat Daday Jenő tanulmányozta s több új fajt is írt le. Egyik-másik fajuk élnek férgek anyagokban könnyen és gyorsan tenyészthető.

Vannak fajok, pl. Ezeket önkéntes: fakultatív élősködőknek nevezzük.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség élnek férgek olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái élnek férgek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.

Nagyon érdekesek s részben mezőgazdasági nézőpontból is fontosak a különböző növényeken élősködő, továbbá az ú. A Dongóméhek fonálférge Sphaerularia bombi Dufour. Ezek sorából a poszméhekben élősködő Sphaerularia bombi Dufour kifejlett korában csodálatos testformájával már régebben is méltán felkelthette a természetbúvárok érdeklődését. Ennek a mindössze alig néhány mm hosszúságú fonálféregnek hímjei és nőstényei életük nagy részét a talajban töltik.

Itt történik a nőstények megtermékenyítése is, aminek bekövetkezte után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig nagyszámú utódaiknak felnevelése céljából alkalmas gazdákba, leggyakrabban a poszméhek testébe hatolnak, ahol uterusuk az óriási számban termelt peték és az ezekből kibúvó magzatok által fokozatosan tágítva, csodálatos nagyságot ér el.

Minthogy a féreg testürege nemsokára szűknek bizonyul a nagymértékben kitágult uterus befogadására, ez az utóbbi s vele kapcsolatban az malac féreghajto ara zsírtest a nőstény testéből élnek férgek s élnek férgek is az utóbbinak mintegy 15 — 20 szeresére nő.

A vázolt fejlődéshez s a nőstényeknek a fajfenntartás utáni törekvéssel magyarázható csodálatos átalakulásához sok tekintetben hasonló viszonyokat mutat egy másik fonálféreg, a gubacslégy Cecidomyia pini álcájában, ennek testüregében élősködő, Leuckart által felfedezett Atractomea gibbosum.

Ebben az esetben is csak nőstények élősködnek, miután a hímekkel együtt a talajban ivarérettekké váltak. Annak ellenére, hogy egyik-másik gubacslégyálcában nagyszámmal 20—50 is találhatók e férgek, a légyálca a legjobb egészségnek örvend, sőt e férgekkel való fertőzöttség rendes fejlődését és bábbá, illetve léggyé való átalakulását károsan nem befolyásolja. Mint különböző vadonélő növények- részben azonban mezőgazdasági növényeinknek lakói és igen sokszor komoly veszteségeket is okozó kártevői, nevezetesek az Anguillulina Tylenchus, Paratylenchus, ParasitylenchusTylenchulus, Aphelenchus és Heterodera nemzetségekbe tartozó fonálférgek.

Ezeknek egyik különös ismertető bélyegük a feji végen található, mozgatható, kiölthető, tőrszerű képlet stylet. Már mintegy óta ismeretes az úgynevezett búzaféreg Anguillulina triciti Steinbuchrégebbi élnek férgek Tylenchus scandens Schn. A férges szem már a kalászban, ha a toklászokat széjjelhúzzuk, olyan alakú, mintha kőüszögös volna.

A jellegzetes fekete port azonban nem tartalmazza tudniillik az üszög spóráit, nem is puha, mint az üszögös búzaszem, hanem kemény, ujjal szét nem nyomható, félakkora, rövidebb és élnek férgek, mint az egészséges búzaszem. Színe sötétbarna, majdnem violás, fekete vagy élnek férgek, elszórtan sötétbarna foltokkal.

Ha felvágjuk, az aránylag igen vastag, sötétbarna szem fáshéjú, tartalma bélszerű, sárgás-fehér, szemcsés anyag, mely vízcseppel érintve, azonnal felduzzad és már kis nagyítás alatt is jól átható, számtalan finom szálra bomlik szét. Hosszuk ebben a fejlődési szakban alig 0. Ha e férgektől ellepett beteg búzaszem a nedves talajba kerül, az abban addig mozdulatlanul fekvő férgek felélednek, elhagyva addigi tartózkodási helyeiket, a talajban széjjelvándorolnak. Ha útközben fiatal búzanövényre akadnak, erre felkúsznak és fokozatosan mind magasabbra és magasabbra törekedve előbb-utóbb a fiatal kalászt is elérik, amelyben befészkelődnek.

A nőstények élnek férgek petét raknak s azután éppúgy, mint a hímek is, elhalnak. E közben a kinövés egyre nő, s ez a búzaszem érésének idején már az utóbbinak nagyságával egyenlő.

Tartalomjegyzék

Élnek férgek kalászba behatolt első féregnemzedék ebben az időben már kihalt; a petéikből a élnek férgek magzatok kibújtak és mint fejletlen álcák, a növedéknek a szabadszemmel látható poros-szálas tartalmát adják.

Ez a növedék a látszólag élettelen férgekkel együtt összeszárad s ez úgynevezett üszkös búzaszemmé alakul. Vetés idején az egészséges búzaszemekkel együtt a talajba jutva, újból alkalom nyílik élnek férgek, hogy a férgek vázolt fejlődésmenete megismétlődjék. Ilyen vetésben a fonálférgek néha nagy számmal lepik el tövenként a búzát, élnek férgek a gyökéren s a gyökérszálnak 1—1 cm-nyi részében 10—15, a levélnek 1—1 cm-jében 30—50 db is található. Ez az erős fertőzöttség a növény külső eltorzulását is okozhatja.

Account Options

Az előbb vázolt fonálféreghez úgy bélyegei, fejlődése, mint káros hatása tekintetében élnek férgek hasonló a takácsmácsonyában élő Anguillulina Tylenchus dipsaci Kühn és más fajok. A Tylenchulus nemzetség egyik faja Élnek férgek. A mezőgazdasági növények kártevői közt fontos szerepet játszik a fentiekhez közelrokon Heterodera nemzetség, melynek egyik faja az ú.