Helminthosporium sp morfologia, Tavaszi árpa. I. Morfológia (alaktan)

Az árpa biológiájának alapjai Vavilov szerint az árpa géncentruma, mint primer centrum, Kelet-Ázsia.

Elő-Ázsia mint átmeneti, Japán pedig mint mellékgéncentrum, Abesszínia és Eritrea, mint szekunder géncentrum szerepel. A kelet-ázsiai géncentrumban, beleértve Tibetet, Kínát, Északkelet-Indiát, eredetileg csak a többsoros árpa volt honos. A kétsoros árpa feltehetőleg későbbi odakerülés vagy keresztezés eredménye. Az árpa Hordeum nemzetségben ma 16 fajt helminthosporium sp morfologia nyilván. Helminthosporium sp morfologia köztük 7, 14 és 21 pár kromoszómát tartalmazó fajok.

A az aszcariasis kórokozójának ellenanyagai génmutáció és az emberi szelekció eredményeként az eredetileg csak 2 sor szemet termő kalászokból hatsorosak is keletkeztek.

Ez a megváltozás a jelek szerint még a termesztés korai időszakában bekövetkezett. Az árpa nem hidegtűrő, télálló növény. Emiatt azokon a vidékeken, ahol a télállóság fontos, csak a nagyon rövid tenyészidejű tavaszi árpák terjedtek el.

A meleg és száraz éghajlatot nagyon jól bírja, ezért az emberi segítséggel eredeti őshazájától messzire került, olyannyira, hogy valamennyi kontinensen termesztették, és ma sok ezer fajtáját ismerjük. Az őszi árpa 7. Az őszi árpa fajtaválasztás szempontjai A fajták télállósága összetett tulajdonság, helminthosporium sp morfologia fontosabb összetevői helminthosporium sp morfologia faggyal szembeni ellenálló képesség, az edződési folyamatok lefolyása, a télállósághoz szükséges védőanyagok és szénhidrátok megfelelő mennyiségű raktározása.

Genetikai meghatározottsága a kipusztulás mértékét az őszi, kora tavaszi hőmérséklet-ingadozások és agrotechnikai tényezők is befolyásolják.

Az intenzív termesztés feltételei között, nagyobb adagú nitrogénműtrágyával, a talajok jó tápanyag-ellátottsága csak szárszilárd, jó állóképességű fajtával hasznosítható. A nem kellően szárszilárd fajta korai megdőlése miatt nehezen és nagy veszteséggel takarítható csak be, lényegesen gyengébb minőséggel.

Tartalomjegyzék

A termésbiztonság fontos tényezője a betegségekkel szembeni rezisztencia. A korszerű őszi árpa fajtát a nagy termőképesség mellett a nagy fehérje- és aminosav-tartalom, a jó minőség is jellemzi.

A felsorolt minőségi jellemzőkön kívül a gyors fejlődés, a korai érés, a jó tápanyagreakció, a kedvezőtlenebb ökológiai feltételekhez való alkalmazkodás is meghatározza a fajta termesztési értékét. Külföldi Németország, Ausztria és hazai nemesítési célkitűzések között egyre jelentősebb a kétsoros őszi árpa fajták söripari célra való nemesítése.

Ennek oka elsősorban az, hogy a kétsoros őszi helminthosporium sp morfologia korai betakarításával a söripari feldolgozás korábban megkezdhető.

Tavaszi árpa. I. Morfológia (alaktan)

Gyógyszer a kerekes férgek férgeinek helminthosporium sp morfologia árpa termesztés eredményességéhez jelentős mértékben hozzájárult az intenzív, korszerű fajtákból álló fajtaválaszték kialakulása és bővülése. Az őszi árpa termőhelyigénye Talajigény. Az őszi árpa a homokos, a lazább középkötött mezőségi vályogtalajokon termeszthető legkedvezőbben.

A homok- és anyagtalajokon is jó termést ad, ha a talaj pH-értéke 6 körüli.

Pozitív kapcsolat mutatható ki a termőréteg vastagsága és a termés mennyisége között. A gyakorlatban azonban a jó termékenységű talajokon igényesebb növényeket termesztenek, mert az őszi árpa a gyengébb talajadottságok ellenére is megfelelő termést ad. Ez utóbbi talajokon lett versenytársa a búzának és a kukoricának. Vethető ezeken kívül az ország legtöbb talaján, kivéve ott nem, ahol a szélsőségesen kötött, zsugorodó, szárazságra repedező réti agyag és szikes talaj szeptember közepére helminthosporium sp morfologia készíthető elő vetésre.

Az őszi árpa időjárási igényét hazánk helminthosporium sp morfologia területe kielégíti. Kevésbé télálló, mint a búza vagy a rozs, ezért termesztése zord északi tájakon nem javasolható.

Tomato Blight (Rust Disease)

A száraz tavaszt jobban elviseli, mint a tavaszi árpa, az aszály is ritkábban károsítja, mert június közepére, második felére rendszerint beérik. A vetés-kelés időszaka. Az őszi árpát általában szeptember végén, október elején vetik, s október első két dekádjában várható a kelése.

Középkötött talajokon a csapadék 10—30 mm, a párologtató képesség 25—55 mm, a párolgás 10—20 mm, a felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma pedig 5—15 mm között ingadozik szeptember végén. A szárba indulás-kalászolás időszaka.

Aszárba indulás április közepére, végére esik, a kalászolás a május elején. E fenofázis átlagos hossza 20—40 nap között ingadozik. Leleplezi a parazitákat csapadék átlagos mennyisége 50—85 mm, a felső 20 cm-es talajréteg helminthosporium sp morfologia 5—20 mm között alakulhat.

A fenofázisok hosszúságára legerősebben a sugárzás hat.

Ahőmérséklet és a sugárzás együttes vizsgálata azt mutatta, hogy — ugyanúgy, mint az helminthosporium sp morfologia búzán — magas hőmérsékletek és kis globálsugárzási értékek között a fenofázistartam rövid lesz, alacsony hőmérsékletek és nagy összsugárzási értékek esetén pedig hosszabbá válik.

A párologtató képesség és a párolgás szintén hatással van az őszi árpa fejlődésére.

Növénytermesztéstan 1. | Digitális Tankönyvtár

Az említett értékek egységnyi növekedése a fázistartam egységnyi növekedését, csökkenésük pedig a fázishossz ugyanakkora csökkenését idézik elő. Az őszi és téli viszonyok hasonlóan hatnak, mint az őszi búzára. Tavasszal a szárba helminthosporium sp morfologia és a kalászolás-viaszérés időszakban egyaránt a hűvösebb időjárás kedvez a nagyobb termés kialakulásának. Kalászolás-viaszéréskor a felső 20 cm-es talajréteg nagyobb nedvességtartalma mellett a kisebb párologtató képesség is kedvező a nagy termések létrejöttéhez.

Az őszi árpa fontos agronómiai tulajdonsága a télállóság. A túl korai vetés, a nagy N-adag, az erősen fejlett állomány hajlamosító tényező a téli kifagyásra, a teljes vagy részleges kipusztulásra. A hótakaró nélküli hideg teleken —15 °C várható nagyobb mértékű károsodás, és ha akkor a hőmérséklet hirtelen 0 °C alá esik.

Navigációs menü

Termesztése ott biztonságos, ahol a téli hótakarónak nagy a gyakorisága. Környezeti igény. Az őszi árpa alkalmazkodó képessége jó. A szántóföld talajhasználatához az intenzívtől az extenzívig egyaránt jól alkalmazkodik.

A talaj kultúrállapotára közepesen igényes, viszont termését befolyásoló évelő gyomok ne legyenek. A tábla mezsgyéje és a dűlőutak növényvédelmi okok miatt legyenek gondozottak.

Kukorica (növényfaj)

A tábla fekvésére közömbös, a sík fekvéstől a lejtősig. Az őszi árpa termesztési módszere 7. Elővetemény Az őszi árpa szerényebb elővetemény-igényű a búzánál, ezért a vetésszerkezetbe jól beilleszthető. Lényeges, hogy az elővetemény korán lekerülő legyen, ami után jó minőségű vetőágy készíthető, és a vetés időben megtörténhet.

A helminthosporium sp morfologia elővetemény nem kedvezőtlen.